Történet a sajtos masniról.
Igaz vagy hamis?
Egyszer volt-hol nem volt egy középkorú cukrász. Több éven keresztül ő sütötte reggel a melegárút. Egy reggel éppen arra járt a tulajdonos amikor leesett a földre pár darab sajtos masni. (Mivel hétvége volt több kiló készült belőle.)
A cukrász ki akarta dobni, de a tulajdonos ráförmedt, hogy tegye vissza a sütőlemezre, ami majd így kikerül az üzletbe. A cukrász próbálta kifizetni inkább, de a tulajdonos nem engedte. Ekkor rákérdezett a tulajdonosra, hogy az unokája venné el pont azt a sajtos masnit akkor mi lenne?
A válasz meglepő volt: Úgyse látnám, és különben is nincs még unokám.
A kérdés: Miután továbbment a tulajdonos a cukrász le tudta venni a sajtos masnit a sütőlemezről és összemorzsolva kidobni a kukába?
Egy gondolat:
Ha a családtagodat sem óvod meg az ilyen termékektől, hogyan tudsz belenézni annak a vásárlónak a szemébe, akinek ilyen terméket adsz el.