Kakaós tejszínkrém

Egy másik ismertebb krém, a kakaós tejszínkrém.

Ez is egy könnyen elkészíthető krém, mégis a gyermekek és felnőttek nagy kedvence.

Az anyukáknak nincs nagyobb élmény, mikor a kis csemete összekenve magát, boldogan kér, az ezzel a krémmel készült süteményből még egy szeletet. S ha a ruhácskáját is össze tudja kenni, teljes lehet az öröm.

kakaopór

Kakaós tejszínkrém

Cukrozatlan kakaó 4dkg

Porcukor 12-14dkg

Zselatinpor 1,5dkg

Víz 1,5dl

Nem cukrozott tejszín (állati) 0,6dl

Forraljuk fel a vizet, majd fél perc múlva, folyamatos keverés mellett szórjuk rá a zselatint.

Hagyjuk kézmelegre hűlni.

Közben többször keverjük meg, nehogy csomós legyen.

A kakaót keverjük el szárazon a porcukorral.

Verjük habbá kézzel vagy géppel a tejszint.

Öntsük rá a kéz meleg zselatint a szárazon összekevert anyagokra.

Keverjük simára

Majd egy kevés, felvert tejszínhabbal keverjük simára az alapot.

A maradék tejszínhabot óvatosan forgassuk bele az alapba.

A porzselatint általában hideg vízbe teszik, hogy megduzzadjon, s utána felmelegítik.

Akinek ez a módszer jobban tetszik az így is csinálhatja.

Én mindenképp azt a verziót javaslom, ahol előbb a vizet felforralom, majd egy kis idő után belekeverem a zselatinport.

Egyébként pedig szeretem látni, ahogy hűl, és nem lep meg egy esetleges túlmelegítés során azzal, hogy elfolyik a krém, mert elvesztette a folyadékmegkötő képességét a zselatin.

Ugye nem volt nehéz?

Ez a krém lehet egyfajta alapkrém.

Tehet bele a kedves kísérletező rumot, durvára tört diót, pörkölt mogyorót.

De tehet bele cukrozott aszalt gyümölcsöt, vagy kevés nedvességet tartalmazó, friss gyümölcsöt (banánt) is felkockázva.

Az ízesítőkből, de akár nevezhetjük dúsító anyagoknak is, 10-20dkg-ot érdemes bele rakni, de a vállalkozó kedvűek kombinálhatják az ízesítésre szánt összetevőket is.

(Ne feledjük el, nem használunk festéket, aromát, ezért tűnhet soknak a 10-20 dkg a hozzáadott ízesítőkből.)

Ha pedig jó minőségű olvasztott étcsokoládét is rakunk az alaphoz, akkor nagyon finom csokoládés krémet kaphatunk.

Ehhez az alaphoz kb. 5dkg csokoládét javasolt tenni, viszont kóstoljuk meg, hogy elég édes az alap, és ha szükséges, akkor még egy kis porcukorral ízesíthetjük.

Ilyenkor a zselatinos alaphoz csurgassuk a csokoládét és keverjük simára.

Megfontolandó!

A dúsító anyagokat kivéve a friss gyümölcsöket az alappal keverhetjük!

A friss gyümölcsöt (pl. eper, őszibarack) felkockázott formában a tejszínhab bekeverése közben érdemes hozzáadni óvatosan!

A csokoládét tiszta, száraz edényben, gőz fölött olvasszuk meg, folyamatos keverés közben!

Ezt érdemes addig elvégezni míg a zselatin nem hűlt kézmelegre!

Történet az erdei gyümölcs lekvárról.

Igaz vagy hamis?

Egyszer volt hol nem volt volt egy tapasztalt cukrász. Egyszer ez a cukrász szelet árút készített. Erdei gyümölcs szeletet. Mielőtt le kellett volna kenni zselével le kellett kenni a termék felületét erdei gyümölcs lekvárral is.

A „kedves” kollégák tudták, hogy nincs lekvár de nem szóltak csak várták a fejleményeket. A cukrász tudta, hogy áztatni akarják a vezetőség előtt, ezért cselhez folyamodott.

Talált a raktárban egy műanyag lekváros vödröt amiben eredetileg is az volt, és félrevonult.

A fagyasztóban talált mirelit erdei gyümölcsöt és barack lekvárt a raktárban. Fogta a piros és kék ételszínezéket meg az erdei gyümölcs aromát és kreált egy lekvárt. Természetesen megkóstoltatta többekkel is, mondván, hogy most talált még egyet a raktárban. A többiek hüledeztek és látszott rajtuk, hogy kellemetlenül érzik magukat. Miután elmondta a cukrász, hogy ő készítette mindenki csendben maradt és többet nem próbálkoztak vele.

A cukrászból később műhely főnök lett, de soha többet nem készített hamis erdei gyümölcs lekvárt és a receptet máig őrzi.

Tanulság: Nem akkor vagy mester ha a papiról meg tudsz oldani egy feladatot vagy elvégezni egy munkát, hanem ha megoldod saját fejedből a problémát és ki tudod javítani a hibákat.

Kérdés: Ki az igazi mester? Aki örül, hogy tovább adhatja a tudását, vagy aki magával viszi a sírba.

Történet a rántott húsról

Igaz vagy hamis?

Egyszer volt hol nem volt, volt egy fiatal cukrász aki kérdést intézett a tulajdonos felé. Mi a jó rántott hús titka. A válasz elég gyors volt. Panírozni úgy kell, hogy 5 tojáshoz adsz 1 liter sós vizet.

-Mit gondol? Miből fejlesztettem a céget?

A cukrász nem akart hinni a fülének, de amikor látta ,hogy ez így történik, akkor fogadta meg, hogy nem megy többet a cég éttermébe. A cég mára majdnem tönkre ment, az étterem része pedig bezárt.

A cukrász már öreg, de reméli, hogy ilyen ma már nem fordul elő és szeretne még egy igazi étterembe elmenni, ahol a séf fején legalább kendő van.

Történet a rakott kelkáposztáról.

Igaz vagy hamis?

Egyszer volt-hol nem volt ,nem sokkal a rizses történet után bosszú hadjárat kezdődött.

A tulajdonos szabadságra ment két hétre.

Az étterem kihasználva a lehetőséget megpróbálta megtörni a hagyományokat hogy tisztességes étel kerüljön a cukrászműhelybe úgy gondolta na most majd megmutatja.

Olyan rakott kelkáposzta ment a cukrászműhelynek ami tele volt hernyóval.

Szabályosan a megfőtt hernyók benne voltak az ételbe.

Hogy ez került esetleg a vendégek elé erről nem tudott a cukrászműhely. Az biztos, hogy nem volt szabad zavarni nyaralás közben a cég vezetését.

Ez mégis megtörtént. Hatalmas balhé lett belőle. Telefonon kapott utasítást az étterem, hogy cserélje az ételt tisztességesre. Ekkor palacsintát küldtek a cukrászműhelynek lekvárral és kakaóval. Ez volt ám a nem semmi, cukrásznak palacsintát.

Miután visszajött a tulajdonos, kirúgta a főszakácsot, és azokat is akik közreműködtek.

Tanulság: Bárhogy képzeled, hogy te vagy a kinevezett főnök és a csúcson vagy, onnan előbb-utóbb le fogsz jönni, így vagy úgy. A döntés a tiéd. Vagy emelt fővel távozol vagy megszégyenülve.

Történet a molyos dióbélről.

Igaz vagy hamis?

Egyszer volt-hol nem volt, volt egy cukrász aki sok év után vezető pozícióba került.

Egy alkalommal egy keresztény ünnep alkalmából bejglit kellett készítenie a műhelynek.

Mikor szabadnapon volt a vezető, titokban molyos dióbelet vettek át az arra a feladatra kinevezett emberek.

Gondolták nem veszi észre senki és ebből még pénz is marad a zsebükben. Ám fény derült a szégyenletes dologra. Ugyanis próbálták lemosni a dióbelet amennyire lehetett és sütőben szárították meg. A vezető cukrász megtalálta az edényt másnap, amit véletlen a kapkodás közben otthagytak tele molyos vízzel. A renitens dolgozók fegyelmit kaptak. Természetesen a dióbél kidobásra került, és méltón lehetett a vásárlóknak a bejglit odaadni, minden lelki ismeret furdalás nélkül.

A tanulság: Egy vezető mindig akkor veszi észre a csínyt mikor a dolgozó úgy gondolja, hogy nem lehet lebukni és azt hiszi, hogy minden rendben van.

Amit te magad sem ennél meg ne akard másnak el, vagy odaadni.

YouTube
YouTube